Kováts Judit Író

14. Mikor feledkeztünk el arról, hogy nagyszüleink, szüleink gondolatait feljegyezzük? Vagy éppenséggel a sajátjainkat. Régen a hölgyek, asszonyok naplót írtak. Nemcsak ők, a férfiak is. A 19. században legalábbis. Családunkban is van ilyen napló, Viktor nevű szép-, ük-, vagy nem is tudom milyen ősapánké. Én azt mondom, sosem késő megkérdezni idős családtagjainkat, ismerőseinket, egy a fontos, kérdezzünk, amíg még itt vannak! Sokat lehet abból tanulni, tapasztalni, ahogyan ők látták a világot. 15. Regényeidben háborúról, erőszakról írsz. Nem feltétlen női témákat választottál. Ugyanakkor éppen emiatt egészen más megvilágításba kerülnek a háborúk okozta sorstragédiák. Vesszőparipám a hétköznapi ember sorsa, ha akarata ellenére a történelem sodrába kerül. Hogy van-e választása, befolyása a sorsára, vagy elszenvedi csupán az eseményeket? Hogy min múlik az élet? Kiből lesz áldozat és ki az, aki megmenekül? Ki az, aki hőssé válik, menti embertársait, ki az, aki elgyávul, elárulja őket? És vesszőparipám a múlttal való szembenézés.

Aki Kazinczy íróasztalánál kezdte a pályáját - szabolcsihir.hu

Aki Kazinczy íróasztalánál kezdte a pályáját - szabolcsihir.hu

Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre

Parkside akkus fúró csavarozó ára
Akadályok - Szabad Gondolatok
A bosszú csapdájában 3 évad 5 rész magyarul video hosting
Bl el sorsolás nyerőszámai
Kováts judit író asztal
Hazátlanok · Kováts Judit · Könyv · Moly
Mellrák: nem mindig kell kemoterápia a műtét után? | Rákgyógyítás
Eger - Szalajka-völgy távolság autóval és légvonalban, idő - Himmera Útvonaltervező
9 trükkös logikai teszt kérdés, ami még a legokosabbakat is megizzasztja.
Szépírók Társasága - Kováts Judit
SZON - Kováts Judit Artisjus Irodalmi Díjas!

De mondhatnék bármilyen más nemzetiséget is, amelyik kisebbségben van, mindegyikre igaz, hogy már-már kiutálják őket onnan, ahol élnek. "…Szlovákia nekem nem hazám, Késmárk sem hazám, nem tudom, hová megyek, és lehet, nem is lesz többé hazám, de miért ne lehetne haza nélkül is vígan élni? " Sosem lesz igazi otthonuk, mindenhol csak betolakodók, "gyüttmentek", hazátlanok lesznek. A legszomorúbb az, hogy ez a fajta diszkrimináció mai napig létezik különböző népeknél, különböző kisebbségeknél – ezért is tartom fontos műnek a Hazátlanokat, mert rávilágít erre a ma is élő problémára. Lili történetét olvasva akaratlanul is elképzeltem, én hogyan tudtam volna állni a sarat ilyen idősen – mennyi terhet bír elviselni egy tizenéves lány, a sorscsapások közepette honnan tud még újra és újra erőt meríteni a továbblépéshez, a túléléshez? A könyv legelején még picit tartottam attól, hogy ha Kováts Judit egy tizenéves "lánykára" bízza a narrátor szerepét, mennyire lesz hiteles, nem lesz-e túl ifjúsági regény "íze".

Kalligram Kiadó) Omerta. Hallgatások könyve (2017. Jelenkor Kiadó) Díjai: Erdély Magyar Irodalmáért debüt-díj (2010) NKA alkotói ösztöndíj (2010, 2014) Magyar Állami Eötvös Ösztöndíj (2008, 2011) Békés Pál-díj (2013) Artisjus-díj (2014) Déry Tibor-díj (2014) Márai Sándor-díj (2015) Natalia Gorbaniewska Díj (Lengyelország, 2017)

A drámai fordulatok szele már kezdettől fogva benne van a levegőben, sosem tudhatjuk, mikor fordul fel fenekestől a késmárki diáklány megrázó története. Olvassa el a teljes cikket a Mindennap Könyv oldalon! >> Hiszek egy hazában címmel ad fricskát a honi közállapotoknak az író-humorista. Kántor Péter esszéje, Darida Veronika, Margócsy István és Pál Sándor Attila recenziója, Bödecs László és Fenyvesi Orsolya versei, Bödőcs Tibor, Darvasi László és Csikós Attila prózája, Mán-Várhegyi Réka tárcája, Torma Tamás építészet, valamint Stőhr Lóránt filmes műbírálata az Élet és Irodalom idei 40. számában. Olvassa el a teljes cikket a Mindennap Könyv oldalon! >> Szerdán délután fél öttől várja a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár az érdeklődőket az eseményre, mely a Tények és regények címet viseli. Kováts Judit író, korábbi történész-levéltáros, akinek számos tudományos munkája – kötete, tanulmánya, szakcikke – jelent meg a 19. századról, azon belül is a reformkorról. Kutatási területei közé tartozott a hadtörténet és a katonai térképészet is.

Az ELSZAKÍTVA ugyancsak a Magvető Könyvkiadó gondozásában jelent meg, 2015 novemberében. Hol a haza? Menni vagy maradni? Ezekkel a kérdéssekkel kell szembenéznie két felvidéki birtokos család, az Engelhartok és a Wildnerek két nemzedékének 1944 és 1954 között. Egy olyan évtizedben, amelyben az impériumváltás, a teljes jogfosztottság sújtja a kisebbségi sorsban élőket, és akikre a kommunista hatalomátvétel élesedő osztályharca miatt sem Csehszlovákiában, sem Magyarországon nem vár más, csak nélkülözés és alávetettség. Ebben az évekig tartó, nyomorúságos és feszült helyzetben lesz szerelmes a regény két főhőse, akik a határ két oldalán elszakítva keresik az emelkedés, a boldogság útját. Harmadik regénye jövőre jelenik meg.

A hőstettek mellett mindig ott vannak a bűnök, a gyávaság, az árulás is. A MEGTAGADVA (2012) témája a második világháború, narrátora az idős Somlyói Anna, aki 1944-ben érettségi előtt álló diáklányként élte át az eseményeket. A regény az ő kettétört életén keresztül mutatja meg a háborút úgy, ahogyan a forrásokból és történelemkönyvekből sohasem ismerhetjük meg. Somlyói Anna fiktív személy, azonban minden, amit a háborúról elmond, megtörtént, igaz esemény. A regényből Surányi András rendezett a Rádiószínház számára monodrámát, melyben Szirtes Ágnes színművésznő jelenítette meg Somlyói Annát. Kováts Judit és néhány interjúalanya szerepel Skrabski Fruzsina Elhallgatott gyalázat című, az orosz katonák erőszakosságait bemutató dokumentumfilmjében. Az ELSZAKÍTVA (2015) című regényben ugyancsak a huszadik század nagy történelmi traumáit dolgozza fel két felvidéki birtokos család, az Engelhartok és a Wildnerek két nemzedékének 1944 és 1954 közötti kálváriáit bemutatva. Egy olyan évtizedben, amelyben az impériumváltás, a teljes jogfosztottság sújtja a kisebbségi sorsban élőket, és akikre a kommunista hatalomátvétel élesedő osztályharca miatt sem Csehszlovákiában, sem Magyarországon nem vár más, csak nélkülözés és alávetettség.

És bár az első néhány fejezetnél még néha sikerült belezavarodnom abba, valójában hány éves is Lili (erre még rásegített az is, hogy a történetben már-már szaladnak az évek), az élet olyan lapokat osztott számára, amikor nagyon hamar fel kellett nőnie. Lenyűgöző volt olvasni kitartásáról, talpraesettségéről, arról, ahogyan a legnehezebb időszakban is a sarkára állt és ment tovább. Kováts Judit könyve igazán fontos mű, a már említett aktualitása miatt is mindenképpen széles körben ajánlom olvasásra. De talán én személy szerint leginkább egy Lili-korabeli olvasó véleményére lennék kíváncsi. Vajon ő hogyan látja, milyen tanulságot tudna levonni ebből a regényből? Az én tanulságom az, hogy nem a nemzetiség számít, hanem hogy az emberek tudjanak egyenrangúan, békességben egymás mellett élni. Ez akármennyire is magától értetődőnek tűnik, nemcsak 1945-ben, de manapság is meghatározó kérdés.

Regényeiben a 20. század nagy történelmi traumáit dolgozza fel, vallja, hogy fontos feladatunk szembenézni múltunkkal, megismerni annak árnyoldalait is. "A regényeim főszereplői kisemberek, akiket – akár akarják, akár nem – "elsodor" a történelem. Hogy miként alakul a sorsuk, azt előre nem lehet megmondani. A hőstettek mellett mindig ott vannak a bűnök, a gyávaság, az árulás is. " Kováts Judit első regénye, a MEGTAGADVA – a tagadás és hallgatás regénye – a Magvető Könyvkiadó gondozásában jelent meg 2012 szeptemberében. Témája a második világháború, narrátora az idős Somlyói Anna, aki 1944-ben érettségi előtt álló diáklányként élte át az eseményeket. A regény az ő kettétört életén keresztül mutatja meg a háborút úgy, ahogyan a forrásokból és történelemkönyvekből sohasem ismerhetjük meg. Somlyói Anna fiktív személy, azonban minden, amit a háborúról elmond, megtörtént, igaz esemény. A MEGTAGADVA c. regényből Surányi András rendezett a Rádiószínház számára monodrámát, melyben Szirtes Ágnes színművésznő jelenítette meg Somlyói Annát.

Díjazott mű: Hazátlanok Kiadó: Magvető Díj: Artisjus Irodalmi Díj – PRÓZA kategória Mindenki hazátlan lehet Kováts Judit harmadik regénye, a Hazátlanok a szlovákiai (közelebbről késmárki) németajkú kisebbség második világháborús szenvedéstörténetét dolgozza fel és jeleníti meg nagy írói hatékonysággal. Korábbi, szintén a Magvetőnél megjelent regényeivel ( Megtagadva 2012, Elszakítva, 2015) afféle hármaskönyvet alkotott a szerző, mely egyes darabjaival és együttesen is a kelet-szlovákiai és észak-magyarországi térség kisebbségi passióit, azok mélyen személyes szenvedéseit, megnyomorított túléléseit tárja elénk a tragikus katarzis erejével. A Hazátlanok egy németajkú, de szlovákul és magyarul is értő serdülő lány asszonnyá válásának pár évét teszi a történet alapjává, találkozásai, családi és egyéni szorongattatásai adják a cselekmény terének apróbb és nagyobb tájékozódási pontjait. A századok óta helyben élő népesség vegyes, azonban a partizánok megjelenésével a németajkúakat – előbb a gyerekeket, a front megérkezésével a felnőtteket is – hátravonják, kitelepítik osztrák, illetve bajor területre.

Wednesday, 17 August 2022